2013-ban egy pekingi irodában két férfi — egyikük pénzügyi elemző, másikuk chiptervező mérnök — elhatározta, hogy megépíti a világ legerősebb Bitcoin bányászgépét. Tíz évvel később a Bitmain Technologies a kriptobányászat szinonimájává vált, és az általuk gyártott Antminer gépek több bitcoint termeltek ki, mint bármely más eszköz a történelemben. De hogyan jutottak el idáig — és milyen árat fizettek a sikerért?
Két zseni, egy vízió
Jihan Wu nem volt tipikus tech alapító. A Peking Egyetem közgazdasági karán végzett, majd pénzügyi elemzőként és private equity alapkezelőként dolgozott. 2011-ben azonban valami megragadta a figyelmét: a Bitcoin whitepaper. Wu nem csak elolvasta Satoshi Nakamoto művét — ő fordította le kínaira, ezzel milliók számára nyitva meg a kaput a kriptovaluták világába. Ez az egyetlen fordítás megváltoztatta Kína, és végső soron az egész iparág történelmét.
Micree Zhan egészen más háttérből érkezett. Mikroelektronikai mérnök volt, aki egy DivaIP nevű startupot vezetett — a cég set-top boxokkal foglalkozott, amelyekkel TV-t lehetett streamelni számítógépre. Amikor Wu 2013-ban felkereste őt az ötlettel, hogy ASIC chipeket tervezzenek Bitcoin bányászatra, Zhan azonnal látta a lehetőséget. A pénzügyi stratégia és a mérnöki zseni találkozása megszülte a Bitmain-t.
Az Antminer dinasztia születése
A Bitmain első terméke, az Antminer S1 2013 novemberében gördült le a gyártósorról. Specifikációi ma már mosolyt fakasztanak: 180 GH/s hashrate, 80-200 watt fogyasztás mellett. De akkoriban ez forradalmi volt — végre elérhető áron kapható, megbízható ASIC bányász.
Ami ezután következett, az a technológiai fejlődés szédítő tempóját mutatta:
- S5 (2014): Az első igazán népszerű modell, kedvező ár-érték arány
- S7 (2015): 4,73 TH/s — a bányász farmok kedvence
- S9 (2016): A legendás gép. 14 TH/s teljesítménnyel ez lett minden idők legtovább használt bányászgépe — egyes példányok még 2021-ben is működtek
- S17/S19 sorozat (2019-2020): A 7nm-es chipekkel új korszak kezdődött
- S21 (2024): 200 TH/s, 17.5 J/TH hatékonysággal
- S23 (2025): A legújabb csúcsmodell, 3nm-es chiptechnológiával
Az S9 különleges helyet foglal el a bányászat történetében. Ahogy egy régi bányász mondta egyszer: „Az S9 olyan, mint egy Toyota Corolla — nem a legszebb, nem a leggyorsabb, de egyszerűen nem akar meghalni.” Becslések szerint az S9-es sorozatból több mint 3 millió darabot adtak el világszerte.
A csúcson: 70%-os piaci dominancia
A Bitmain csúcsidőszakában — nagyjából 2017-2018 között — a vállalat a globális ASIC piac 70-80%-át uralta. Ez azt jelentette, hogy a világ Bitcoin hashrate-jének túlnyomó többsége Bitmain gépekből származott. A cég 2018 első felében 742,7 millió dollár nettó profitot termelt (Financial Times, 2018). Ha nem érted, miért fontos ez: képzeld el, hogy egyetlen cég gyártja a világ aranybányászati felszerelésének háromnegyedét. Pontosan ilyen hatalmuk volt.
728×90 vagy responsív
A Bitmain saját bányász poolokat is üzemeltetett — az AntPool és a BTC.com időszakosan a két legnagyobb pool volt, együttesen akár 30-40%-os hashrate részesedéssel. Ez a vertikális integráció egyszerre volt üzleti zseniség és aggodalomra okot adó centralizáció.
Kontroverzák és belső háborúk
A Bitmain története nem csupa siker. Számos vitatott döntés és botrány kísérte útját:
A Bitcoin Cash saga: 2017-ben Jihan Wu nyíltan támogatta a Bitcoin Cash (BCH) forkot, szembefordulva a Bitcoin Core fejlesztői közösségével. Az AntPool még a kibányászott BCH 12%-át is „elégette” — visszafordíthatatlan címekre küldte — hogy mesterségesen emelje az árfolyamot. Ez sokak szemében a hálózat semlegességének megsértése volt.
ASICBoost: A Bitmain-t azzal vádolták, hogy egy titkos optimalizálási technikát, az ASICBoost-ot használta saját gépeiben, ami tisztességtelen előnyt biztosított. A vita technikai és etikai síkon egyaránt zajlott, és hozzájárult a Bitcoin közösség megosztottságához.
A hatalmi harc: 2019-ben drámai fordulat következett be. Jihan Wu megpróbálta kiszorítani Micree Zhan-t a cégvezetésből — egy üzleti úton lévő Zhan hazaérkezve azt tapasztalta, hogy kitiltották a saját irodájából. A hónapokig tartó jogi csatározás végül Zhan javára dőlt el, aki a mai napig a legnagyobb részvényes. Wu azóta elhagyta a vállalatot, és már nincs tulajdonrésze a Bitmain-ben (CanvasBusinessModel, 2025).
A sikertelen IPO kísérletek
A Bitmain kétszer is megpróbált tőzsdére lépni a Hong Kong-i tőzsdén — 2018-ban és 2019-ben. Mindkét kísérlet kudarcba fulladt. A 2018-as IPO fájl 2019 márciusában lejárt, miután a befektetők aggódtak a Bitcoin árfolyamesése miatt. A második próbálkozás szintén zátonyra futott. A TechCrunch jelentése szerint 2018 második negyedévében a Bitmain eladatlan készletei elérték az 1 milliárd dollárt — egy medvepiacon ez katasztrofális volt.
A cég az USA-ban is mérlegelte a tőzsdei bevezetést, de végül ez sem valósult meg. A tanulság egyértelmű: még a piac királya sem tudja kikerülni a kriptovaluták ciklikus természetét.
Az örökség és a riválisok
A Bitmain dominanciája ma már nem korlátlan. A MicroBT (Whatsminer sorozat) komoly riválisként jelent meg, és 2023-ra a piac mintegy 30-35%-át szerezte meg. A Canaan (Avalon sorozat) szintén aktív versenytárs. De a Bitmain továbbra is piacvezető, és az Antminer márkanév a bányászat világában olyan, mint az iPhone a telefonok között.
Mit tanulhatunk a Bitmain történetéből?
A Bitmain sztorija több mint egy vállalati sikertörténet. Ez egy tanmese arról, hogyan képes két ember egy garázsméretű vállalkozásból globális birodalmat építeni — és arról is, milyen veszélyeket rejt a túlzott centralizáció egy decentralizált rendszerben. Amikor egyetlen cég kezében van az iparág háromnegyede, az egész hálózat sebezhetővé válik.
A következő kérdés, ami minden bányászt foglalkoztat: vajon ki lesz a következő Bitmain? Vagy talán a kérdés inkább az: kell-e egyáltalán, hogy legyen?