Ez a 77 cikkes sorozatunk záró darabja. Végigutaztuk a Bitcoin bányászat múltját, jelenét, technológiáját, gazdaságtanát és filozófiáját. Most nézzünk előre: mi vár a bányászatra 2030-ig?
Szóval el akarod kezdeni a Bitcoin bányászatot otthon. Talán a Bitaxe-ről olvastál, talán egy YouTube videó inspirált, talán egyszerűen tudni akarod: tényleg lehet-e ma, Magyarországon,
Miért „pazarol” a Bitcoin annyi energiát? Ez a kripto-világ leggyakrabban feltett — és leggyakrabban félreértett — kérdése. A válasz nem technikai, hanem filozófiai: a Proof
Képzeld el: egy műhold kering a Föld körül, fedélzetén ASIC chipek dolgoznak éjjel-nappal, korlátlan napenergiával táplálva, és Bitcoin blokkokat validálnak a világűrből. Hangzik abszurdnak? Talán.
2020-ban a leghatékonyabb Bitcoin bányászgép az Antminer S19 Pro volt, 29,5 J/TH energiahatékonysággal. 2026-ban az Antminer S21 XP már 13,5 J/TH alatt teljesít — ez
2025-ben valami drámai történt a kriptobányászat világában: az Egyesült Államok legnagyobb Bitcoin bányász vállalatai elkezdtek AI adatközpontokká alakulni. A Core Scientific 4,7 milliárd dolláros szerződést
2024-ben hatályba lépett az Európai Unió történetének első átfogó kriptoeszköz-szabályozása, a Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendelet. A kriptopiac szereplői — kereskedők, tőzsdék, tokenek kibocsátói —
Mi köze van a Bitcoin-bányászatnak egy kenyai hegyi faluhoz, ahol eddig nem volt áram? Első hallásra semmi. Másodikra viszont kiderül, hogy a világ egyik legvitatottabb
Latin-Amerika a Bitcoin-bányászat egyik legellentmondásosabb és legizgalmasabb frontja. El Salvador vulkáni energiával bányászik, Paraguay a világ legolcsóbb vízerőművéből meríti az áramot, Argentínában pedig az infláció
Miközben a világ nagy részén a Bitcoin-bányászat a környezetszennyezés szinonimájává vált, Skandinávia csendben felépítette a fenntartható kriptobányászat modelljét. Norvégia 98%-ban vízerővel, Izland geotermikus energiával, Svédország