Ha a kripto világban van egy téma, ami egyszerre kelt félelmet és kíváncsiságot, az a kvantumszámítógépek. A mainstream média rendszeresen futtat címlapokat arról, hogy a
Képzeld el: 2009-ben egy ismeretlen fejlesztő úgy döntött, hogy pontosan 21 000 000 Bitcoin létezhet — se több, se kevesebb. Ma, 2026-ban már 19,8 millió
Két digitális pénz, két teljesen ellentétes filozófia. Az egyik mögött jegybankok, kormányok és szabályozó hatóságok állnak. A másik mögött senki — és éppen ez a
2024-ben hatályba lépett az Európai Unió történetének első átfogó kriptoeszköz-szabályozása, a Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendelet. A kriptopiac szereplői — kereskedők, tőzsdék, tokenek kibocsátói —
Mi köze van a Bitcoin-bányászatnak egy kenyai hegyi faluhoz, ahol eddig nem volt áram? Első hallásra semmi. Másodikra viszont kiderül, hogy a világ egyik legvitatottabb
Képzeld el: Abu Dhabi sivatagában, ahol a hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 45°C-ot, hatalmas adatközpontok zümmögnek éjjel-nappal — és nem filmeket streamelnek, hanem Bitcoint bányásznak. Az
Míg a nyugati világ szankciókat halmoz Oroszországra, addig a hatalmas szibériai vízerőművek turbinái zakatoltnak — és egyre gyakrabban Bitcoin-bányász farmokat táplálnak. 2025-re Oroszország a globális
Latin-Amerika a Bitcoin-bányászat egyik legellentmondásosabb és legizgalmasabb frontja. El Salvador vulkáni energiával bányászik, Paraguay a világ legolcsóbb vízerőművéből meríti az áramot, Argentínában pedig az infláció
Miközben a világ nagy részén a Bitcoin-bányászat a környezetszennyezés szinonimájává vált, Skandinávia csendben felépítette a fenntartható kriptobányászat modelljét. Norvégia 98%-ban vízerővel, Izland geotermikus energiával, Svédország
2021 közepén Kazahsztán egy éjszaka alatt vált a világ harmadik legnagyobb Bitcoin-bányász országává. A kínai exodus során százezernyi ASIC-gépet szállítottak át a határon, kihasználva a