Ez a kérdés, amit mindenki feltesz, de senki sem tud egyértelműen megválaszolni. A Bitcoin-bányászat a klímaváltozás szempontjából áldás vagy átok? A válasz — ahogy az
Képzeld el: egy texasi bányászfarm napelemes panelekkel a tetőn, a cég weboldalán büszkén hirdeti, hogy „carbon neutral”. A befektető megnyugszik, a PR-csapat elégedett. De vajon
Mi lenne, ha megmondanánk, hogy a Bitcoin-bányászat — amit sokan a világ egyik legnagyobb energiapazarlásának tartanak — valójában stabilizálja az elektromos hálózatot? Nem marketing fogás,
Amikor Bitcoin-bányászatról beszélünk, a legtöbben szenes erőművekre vagy napelemes farmokra gondolnak. De mi lenne, ha a jövő bányász üzemeinek energiáját atomreaktorok adnák? Nem sci-fi —
A világ hulladéklerakóiból folyamatosan szivárog egy láthatatlan ellenség: a metán. Ez az üvegházhatású gáz 20 éves távon 80-szor erősebb hőcsapdázó, mint a szén-dioxid. A legtöbb
Képzeld el, hogy hajnali kettőkor a texasi szélparkokban annyi áram termelődik, hogy a hálózat szó szerint nem tudja felszívni — és az áram ára negatívba
Van egy ország, ahol a Bitcoin bányászat nem csupán legális és profitábilis — hanem a nemzeti stratégia része. Nem az USA, nem Kína, és nem
2025 áprilisában a Cambridge Egyetem Judge Business School-jához tartozó Centre for Alternative Finance (CCAF) közzétette a valaha készült legrészletesebb tanulmányt a Bitcoin bányászat energia-mixéről. Az
„A Bitcoin annyi energiát fogyaszt, mint Argentína!” — szólt a 2021-es címlap, és milliók számára ezzel le is zárult a kérdés. De mi van, ha
Képzeld el: egy szabványos szállítókonténer, amely kívülről semmiben sem különbözik a kikötőben sorakozó társaitól — belül viszont több száz ASIC bányászgép zakatol, és percenként dollárszámra