2021 májusában Kína egyetlen tollvonással megszüntette a világ Bitcoin hashrate-jének közel kétharmadát. Ami ezután következett, az a kriptovaluta-történelem legnagyobb tömeges migrációja volt — és paradox módon a legjobb dolog, ami a Bitcoin hálózattal történhetett. De mielőtt megértenénk, miért volt ez áldás álruhában, nézzük meg, hogyan jutottunk el ide.
Kína: a bányászat szuperhatalom
Kevesen tudják, hogy 2020 végén a globális Bitcoin hashrate 65-75%-a Kínából származott (Cambridge CBECI, 2021). Ez nem véletlen volt. Kína három kulcsfontosságú előnnyel rendelkezett:
A szituáció mértékének érzékeltetésére: becslések szerint Kína évi 6 milliárd dollár kriptobányász bevételtől esett el a tilalommal (Visual Capitalist, 2021). Ki hagyja ezt csak úgy az asztalon? Nos, Kína igen.
A dominók eldőlnek: 2021 tavasza-nyara
A tilalom nem egyik napról a másikra jött — inkább fokozatos szorítás volt:
2021. március: Belső-Mongólia lett az első tartomány, amely környezetvédelmi okokra hivatkozva betiltotta a kriptobányászatot. A tartomány nem teljesítette a központi kormány szén-dioxid kibocsátási céljait, és a bányász farmok könnyű célpontnak bizonyultak (ScienceDirect, de Vries 2022).
2021. május 21.: Az Államtanács Pénzügyi Stabilitási és Fejlesztési Bizottsága bejelentette, hogy „fellép a Bitcoin bányászat és kereskedés ellen.” Ez volt a fordulópont — a legmagasabb szintű politikai jelzés.
2021. június-július: Szecsuán, Jünnan, Hszincsiang és más tartományok sorra rendelték el a bányász üzemek leállítását. A hatóságok az áramszolgáltatókat utasították, hogy vágják el az energiaellátást a bányász létesítményektől.
Az eredmény drámai volt: a Bitcoin hálózat hashrate-je néhány hét alatt körülbelül 50%-ot zuhant. A nehézség (difficulty) történelmi mértékben csökkent, a blokk idők átmenetileg megnőttek.
A nagy migráció: hova mentek a gépek?
Ami ezután történt, azt a kriptó közösség „Great Mining Migration”-nek nevezi (Swan Bitcoin, 2021). Százezernyi ASIC gépet csomagoltak konténerekbe, és indították útnak szerte a világba. A fő célpontok:
728×90 vagy responsív
Texas, USA: A deregulált texasi energiapiac, az olcsó földgáz és a barátságos szabályozási környezet vonzotta a legtöbb bányászt. A CNBC 2021. júniusi riportja szerint Kína „a világ Bitcoin bányászainak több mint felét rúgta ki — és nagy részük Texas felé vette az irányt” (CNBC, 2021). A Foundry USA pool felemelkedése közvetlenül ehhez a migrációhoz köthető.
Kazahsztán: A szomszédos ország olcsó szénalapú energiája és laza szabályozása gyorsan vonzotta a kínai bányászokat. 2021 végére Kazahsztán a globális hashrate 18%-át adta — nulláról. De ez nem tartott sokáig: 2022 januárjában politikai zavargások és internet-leállítások rázták meg az országot, és a kormány azóta bevezette a bányász adókat.
Oroszország: Szibéria olcsó energiája szintén vonzó célpont volt, bár a pontos adatok homályosak a politikai helyzet miatt.
Kanada, Paraguay, Norvégia: Kisebb, de jelentős bányász kapacitások épültek ki vízenergiára alapozva.
A hashrate visszaépülése — és egy meglepetés
A Bitcoin hálózat ellenálló képessége lenyűgöző volt. A hashrate 2021 végére már visszatért a tilalom előtti szintre, és azóta többszörösére nőtt. De itt jön a csavar:
A Cambridge Egyetem kutatásai szerint Kína hashrate-je nem tűnt el teljesen. Becslések szerint 2022-ben még mindig a globális hashrate 20-22%-a Kínából származott — illegálisan. A bányászok egy része egyszerűen VPN-ek mögé bújt, megvesztegette a helyi hatóságokat, vagy félreeső területekre költözött. Ez rámutat egy fontos tanulságra: egy decentralizált hálózatot nem lehet egyetlen kormányzati rendelettel megsemmisíteni.
A tilalom váratlan ajándéka: decentralizáció
A Bitcoin Magazine 2022. januári elemzése szerint a kínai tilalom „a legjobb dolog volt, ami a Bitcoinnal történt 2021-ben” (Bitcoin Magazine, 2022). Miért?
Földrajzi diverzifikáció: A korábban egyetlen országra koncentrált hashrate most tucatnyi ország között oszlik meg. Ez drámaian csökkentette egyetlen kormány befolyását a hálózatra.
Energiamix javulása: A kínai bányászat jelentős része szénre támaszkodott — egyes becslések szerint 40%. A migráció után a hálózat energiamixe javult, különösen a texasi földgáz és a kanadai/skandináv vízenergia térnyerésével.
Politikai kockázat csökkenése: A befektetők és intézmények számára megnyugtató volt, hogy a Bitcoin hálózat egyetlen ország döntésétől sem függ.
A bányász térkép 2025-ben
A Bitbo Mining Map adatai szerint 2025-re a hashrate megoszlás:
- USA: ~38% (vezető pozíció, nagyrészt Texas és Georgia)
- Kína: ~15-20% (becslés, illegális működés)
- Kazahsztán: ~6% (csökkenő, szabályozás miatt)
- Kanada: ~6%
- Oroszország: ~5%
- Többi ország: ~25-30%
Mit veszítettünk — és mit nyertünk?
A kínai tilalom története egy viselkedés-pszichológiai tanulság is. Kína kormánya a loss aversion csapdájába esett: annyira féltek a kriptovaluták kockázataitól, hogy feladták az évi 6 milliárd dolláros iparágat. A bányászok viszont a Zeigarnik-hatás mintapéldái: a befejezetlen üzlet — a bányászat folytatása — erősebb késztetés volt, mint az akadályok. Nem megálltak, hanem egyszerűen máshol folytatták.
A Bitcoin hálózat pedig bebizonyította, amit Satoshi tervezett: nincs egyetlen hibapontja. Ez talán a legfontosabb lecke az egész történetből.