Ez a 77 cikkes sorozatunk záró darabja. Végigutaztuk a Bitcoin bányászat múltját, jelenét, technológiáját, gazdaságtanát és filozófiáját. Most nézzünk előre: mi vár a bányászatra 2030-ig?
Miért „pazarol” a Bitcoin annyi energiát? Ez a kripto-világ leggyakrabban feltett — és leggyakrabban félreértett — kérdése. A válasz nem technikai, hanem filozófiai: a Proof
Mi lenne, ha Bitcoin bányász lehetnél anélkül, hogy egyetlen ASIC gépet is vennél? Anélkül, hogy villanyszámlát fizetnél, zajjal küzdenél, vagy hűtésre költenél? A tokenizált hashrate
A Bitcoin hálózatán másodpercenként mindössze 7 tranzakciót lehet feldolgozni. A Visa 65 000-et kezel. Ez a szűk keresztmetszet hívta életre a Lightning Networköt — a
2025-ben valami drámai történt a kriptobányászat világában: az Egyesült Államok legnagyobb Bitcoin bányász vállalatai elkezdtek AI adatközpontokká alakulni. A Core Scientific 4,7 milliárd dolláros szerződést
Képzeld el: 2009-ben egy ismeretlen fejlesztő úgy döntött, hogy pontosan 21 000 000 Bitcoin létezhet — se több, se kevesebb. Ma, 2026-ban már 19,8 millió
Amikor a Marathon Digital (MARA) részvénye egyetlen nap alatt 15%-ot emelkedik, miközben a Bitcoin csak 3%-ot megy fel, valami furcsa történik. A tőzsdén jegyzett bányászcégek
április 20-án, a Bitcoin halving napján, a bányászok 78,3 millió dollárt kerestek egyetlen nap alatt pusztán transaction fee-kből. Ez több volt, mint amennyit egy átlagos
április 20-án a Bitcoin bányászok bevétele egyetlen blokkal megfelezve, 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re csökkent. Aznap a bányászok összesen 78,3 millió dollárt kerestek transaction fee-kben —
Képzeld el: megveszed a legújabb Antminer S21 XP-t 300 000 forintos havi áramszámlával, és a kalkulátor szerint 14 hónap alatt megtérül. Aztán három hónap múlva